Szentjánoskenyér por(Ceratonia siliqua) természetes módon édes, koffeinmentes alternatíva akakaóporamely ismét felkeltette az élelmiszergyártók figyelmét, mivelingadoznak. 2024 végén, miután az ár meghaladta a $12,000/MT-ot, a nyers kakaóbabok 2026 elején $3,000/MT alá estek, ahogy a globális többletek visszatérnek. A feldolgozott kakaópor továbbra is jóval ezen az árszinten forog. A Szentjánoskenyér por €2–4/kg áron marad az olcsóbb opció, bár az árkülönbség jelentősen szűkült.
Az édesség-, péksütemény- és italtermékek receptúráját újraíró gyártók számára a Szentjánoskenyér költséghatékony alternatívát kínál, de jelentős különbségekkel ízben, funkcióban és címkézési korlátokban.
Röviden:
A kakaópiac példátlan volatilitást tapasztalt. Az árak a történelmi $2,000–3,000/ton átlagról több mint $12,000/ton fölé ugrottak 2024 végén, amelyet egymást követő gyenge termések Nyugat-Afrikában, betegségek és éghajlati zavarok hajtottak. Bár az árak 2026 elején $3,000/MT alá estek, az iparági elemzők szerint a kakaó struktúráltan magasabb marad a történelmi normáknál a közeljövőben.
Ez az áralakulás három választ váltott ki az élelmiszergyártóktól:
A Szentjánoskenyér termelése a mediterrán térségre összpontosul. Spanyolország a világ legnagyobb termelője (a globális termelés több mint 40%-a), ezt követi Portugália, Olaszország, Marokkó, Törökország és Görögország. Ez az európai és észak-afrikai kínálati bázis rövidebb ellátási láncokat, alacsonyabb fuvarköltségeket és a kakaóimportokra vonatkozó EU Erdőirtási Rendelet (EUDR) szerinti erdőirtással kapcsolatos körültekintési kötelezettség elkerülését teszi lehetővé.
A Szentjánoskenyér és a kakaó külsőleg hasonlítanak, de alapvetően különböző összetevők. Az alábbi táblázat a receptúra szempontjából legfontosabb paramétereket tartalmazza.
| Paraméter | Szentjánoskenyér por | Kakaópor |
| Íz | Természetesen édes, enyhe, karamelles | Összetett, keserű, 600+ ízkomponens |
| Természetes cukortartalom | 40–50% | <5% |
| Zsírtartalom | 0.5–1.5% | 10–22% (préseléstől függ) |
| Koffein | Nincs | 0.1–0.4% |
| Theobromin | Nincs (háziállatok számára biztonságos) | 1–3% (mérgező kutyákra) |
| Szín | Világos- és középbarna | Sötétbarna |
| Oldhatóság | Jó | Jó |
| „Csokoládé” címkézés | Nem engedélyezett (EU Irányelv 2000/36/EK) | Engedélyezett |
| Allergén státusz | Nem nyilvánított allergén | Nem nyilvánított allergén |
| Főbb eredetek | Spanyolország, Portugália, Olaszország, Marokkó, Törökország | Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia |
A leglényegesebb különbség az íz. A kakaó összetettsége több mint 600 azonosított ízkomponensből ered, amelyek a fermentáció és pörkölés során alakulnak ki. A Szentjánoskenyér egyszerűbb ízprofilú, természetesen édes, malátás és karamelles jegyekkel, de nélkülözi a kakaó keserűségét, mélységét és a koffeinből valamint theobrominból származó élénkítő hatást. Ez azt jelenti, hogy a Szentjánoskenyér nem közvetlen, azonnali helyettesítő ott, ahol az autentikus csokoládéíz az elsődleges értékesítési pont.
A Szentjánoskenyér ott teljesít a legjobban, ahol természetes édessége előnyt jelent, és ahol az autentikus csokoládéíz nem a fogyasztói elvárás elsődleges eleme:
A Szentjánoskenyér nem alkalmas közvetlen helyettesítésre olyan termékekben, amelyeket „csokoládé”-ként címkéznek vagy forgalmaznak. Az EU Irányelv 2000/36/EK a csokoládét kakaótartalommal határozza meg, így a Szentjánoskenyéren alapuló termékek nem használhatják a „csokoládé” megnevezést. A termékeket „Szentjánoskenyér édesség”, „Szentjánoskenyér bevonat” vagy hasonló néven kell feltüntetni.
A Szentjánoskenyér több kereskedelmi formában forgalmazott. A Szentjánoskenyér por (a kakaóval leginkább összehasonlítható) a hüvelyek pörkölésével és őrlésével készül, miután eltávolították a magokat (amelyeket Szentjánoskenyér liszt előállítására használnak, E410). Fő COA paraméterek:
Érdemes megjegyezni, hogy a Szentjánoskenyér magjai (elkülönítve a hüvely húsától) a Szentjánoskenyér liszt (LBG, E410) forrásai, amely az egyik legszélesebb körben használtélelmiszeripari hidrokolloidok. A Szentjánoskenyér liszt sűrítőként, stabilizátorként és gélesítőként működik fagylaltban, krémsajtokban, szószokban és péksüteményekben.
A Szentjánoskenyér ellátási lánca ezért két értékáramot tartalmaz: a magot (LBG kivonásához, a magasabb értékű termék) és a hüvelyt (Szentjánoskenyér por és szirup számára). Ez a kettős felhasználású gazdaságosság azt jelenti, hogy a Szentjánoskenyér por kínálata részben függ az LBG iránti kereslettől: amikor az LBG ára magas, több Szentjánoskenyért dolgoznak fel, növelve a por rendelkezésre állását. Ennek a dinamikának a megértése segíti a beszerzési csapatokat az ellátás változásainak előrejelzésében.
Nem. Az EU Irányelv 2000/36/EK szerint a „csokoládénak” minimális százalékban kakaószilárd anyagot és kakaóvajat kell tartalmaznia. A Szentjánoskenyéren alapuló termékeket „Szentjánoskenyér édesség”, „Szentjánoskenyér bevonat” vagy egyenértékű megnevezéssel kell címkézni. Ez a címkézési korlátozás a legnagyobb akadálya annak, hogy a Szentjánoskenyér fogyasztói termékeknél kakaó helyettesítő legyen.
Nem teljesen. A Szentjánoskenyér enyhe, édes, malátás ízű, amelyet néha csokoládéhoz közeli ízként írnak le. Hiányzik belőle a kakaó keserűsége, mélysége és élénkítő hatása. Keverékes receptúrákban (20–40% Szentjánoskenyér kakaóval) a kombinációt a fogyasztók egyes péksüteményekben és bevont termékekben nehezen tudják megkülönböztetni a 100% kakaótól.
A Szentjánoskenyér nem szerepel az EU 14 fő allergénje között. Természetes módon mentes gluténtól, tejtől, szójától és dióféléktől (bár a keresztszennyeződés a feldolgozó létesítménytől függ). Nem tartalmaz koffeint vagy theobromint. Ez vonzóvá teszi mentes formulákhoz és gyerekeknek vagy koffeinérzékeny fogyasztóknak szánt termékekhez.
Megfelelően tárolt Szentjánoskenyér por (8% alatti nedvesség, zárt csomagolás, hűvös és száraz körülmények) eltarthatósága 18–24 hónap. Alacsony zsírtartalma miatt az avasodás nem jelent problémát, ellentétben a kakaóporral, ahol a kakaóvaj oxidálódhat. Tárolja nedvességtől távol a csomósodás megelőzése érdekében.
A Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a mediterrán medencéből származik. Spanyolország a globális kínálat több mint 40%-át állítja elő, majd Portugália, Olaszország, Marokkó, Törökország és Görögország következik. A fák szárazságtűrők és alacsony ráfordítást igényelnek, ami támogatja a bio- és fenntarthatóságra fókuszáló beszerzést. Az európai eredet rövidebb ellátási láncokat jelent és mentesíti a beszállítást az EUDR szerinti erdőirtással kapcsolatos körültekintési kötelezettségek alól.